Eljött a péntek és a hétvége. Lassan egy hete hogy itt vagyunk és kezdünk megbarátkozni a környezettel. Péntek délután elindultunk hogy egy igazi görög étteremben vagy tavernában igazi görög kaját vacsorázzunk. Állítólag a piac környékén találni ilyeneket, akik az aznapi friss áruból főznek. Beültünk hát a 307cc-be és kabrióztunk a városban. Nos meglepően keveset láttunk az említett helyekből. Ráadásul az az egy amit kinéztünk be is zárt míg a banda másik felét vártuk, akik elmentek sört venni. Sebaj közben fagyiztunk egy kicsit.

Ezek után jött az ötlet, hogy menjünk el a kikötőbe Pireuszba kajálni. Közvetlenül a parton volt egy étterem, az árak se voltak elszállva úgyhogy rendeltünk is főleg tengeri alapú kajákat. Érdekes volt hogy az igazi étterem az kb 100m-re volt nem ott ahol leültünk a viz mellett. Úgyhogy a pincérek az utcán hozták oda az ételeket. Viszont tök közelről láttuk ahogy egy nagy tengerjáró hajó épp útnak indul:

 Péntek éjjel a srácok felderitették az athéni éjszakai életet én meg skypon próbáltam áthidalni a távolságot Budapestig. Másnap a többieknek a másnap után elindultunk autóval hogy Athénen kivül is lássuk az országot lehetőleg a tengerparttól 100m-nél nem jobban eltávolodva. Találtunk egy szimpatikus öblöt, aminek tiszta volt a vize. De mikor lejjebb mentünk kiderült hogy elég sziklás a part, iszonyatosan hullámzik (kb. lesodort minket a kövekről) és tele volt sünökkel. A viz az jó sós volt, lehetett rajta lebegni, de összeszedtünk pár tüskét a lábunkkal ráadásul én a kezem is felsértettem a sziklákon.

Megszáritkoztunk aztán tovább álltunk. Nagyon jól tettük ugyanis egy nagyon puccos kis öbölben kötöttünk ki Glyfada közelében. Odafele úton láttuk ezt a fa vitorlást:

Na szóval az öbölben buli hangulat uralkodott, mivel elemierővel szólt a zene az itt lévő szórakozóhelyről, aminek szinvonalát elárulja, hogy első nap többek között egy Mercedes-Benz SLR McLaren, másnap pedig egy Lamborghini Murcielago parkolt előtte. A többi ócska Audit meg egyebet már nem is említem.

Szóval itt letelepedtünk és elvoltunk. Kicsit kavicsos a partja, de beljebb már homokos a tenger. De sokat kellett addig menni, most már tuti hogy beszerzek egy olyan cipő féleséget mint a munkatársamnak van. Ő még tüskét sem kapott a lábába. Na nézzétek a a képeket. Felmásztem az öböl melletti kis dombocskára vagy inkább lépcsőztem a sok sziklán és csináltam egy kis videót is, de sajna valamiért nem sikerült a youtube-ra felrakni.

Kis helyesbítés: sikerült felrakni a videót. www.youtube.com/watch

Ezen a furi alagúton keresztül jöttünk. Érdekes hogy menetirányonként külön lyukat vágtak a sziklába.

Hétvégén megnéztük még az olimpiai stadionokat is. Ugye 2004-ben volt itt az olimpia és csilivili épületeket emeltek a sporteseményeknek a görögök. Aztán vége lett az olimpiának és azóta mintha semmi sem történt volna. Komolyan mintha kisértetvárosban járunk volna. Még az egyik riasztó visszhangzó sípolása is fokozta a hangulatot. Már vártuk mikor bukkannak elő a zombik és kerestük mivel tudnánk megvédeni magunkat. Iszonyú a hőség és alig látunk a fehér kövekről visszaverődő napfényben. Bemenni egyik stadionba sem lehetett de ahol beláttunk az ablakon még megpillanthattuk az olimpiai plakátokat. Tiszta igényesen görögösen volt minden úgy hagyva 6 éven át.

Ezt itt el nem tudtuk képzelni mire szolgál.

Itt látszik csak hogy nem állt meg teljesen az élet. 2011-ben lesz itt valami. A medencéket már feltöltötték hozzá.

Ez meg itt a bejárat lenne. Hát mi nem ezt használtuk :)

Szóval így telt a hétvége. Vasárnap éjjel menni is kellett dolgozni. Elég fáradt voltam, de a legrosszabb hogy kicsi Katim már nagyon hiányzol :(